A Szeretet megtart

    Mai napi fentről kapott tanításom szeretném megosztani veletek, amiben inkább a rezgés nagysága több, a vele járó felfedezés nem lesz újdonság. Amitől a felismerés  több számomra, az a bizonyosság érzés, amivel járt a meditáció. Íme:

    A tanítás arról szólt, hogy "Senki ne féljen, mert Isten MEGTARTJA A JÓT, MERT ISTEN MEGTARTÓ, és minden ami nem jó nekünk a helyzetből, azt elveszi tőlünk azáltal, hogy mi átadjuk neki azt a döntéseinkkel.

    Az elmúlt hetekben aggódtam amiatt, hogy rendben hogy a sors/élet az állandó tágulás, tehát folyamatos elengedés és új dolgok integrálása, mégis megszólalt bennem vészcsengő az új, kínálkozó lehetőségek láttán, és a változás láttán, ami kibontakozni készül az eddigi jól megszokotthoz képest.

    A változások miatt a sors fizikailag elvehet tőlünk ezt-azt, személyeket, élethelyzeteket, dolgokat, munkahelyet, stb, ami bizony fájdalmat okozhat, és sokszor krízist is talán, de teljes bizonyosságot kaptam arról, hogy ha ezekből a tapasztalásokból, helyzetekből bármi jó volt számunkra, azt biza az Univerzum megtartja és visszaadja, esetleg el sem veszi, csak átalakítja.

  Ennek a megtartásnak a lényege mindig a SZERETET. Az elmúlt helyzetekből, kapcsolódásokból, emlékekből megmarad a SZERETET, az nem tűnik el. Ha mégis, az pedig sosem volt az. A lényegünk ez a Szeretet, nem is lehet más, így szükségtelen minden félelem, amit az elmúlás miatt érzékelünk. Az elme néha nagyon szenved, ez kétségtelen, de annak bizonyossága, hogy csak a JÓ, az előrevivő válhat a maradandó részünkké, az kétségen kívüli, és alapvető járandóságunk.

Megkönnyítheti az elengedést, ha épp egy ilyen ciklusban vagy te is,  és az új ösvényt még csak sziluettként érzékeled.

Szeretettel, * Ollé Ágnes