Úton a csodálatos gyógyulás felé

   Biztosan jártál már úgy, hogy betegeskedtél, és miután meggyógyultál, ráébredtél egy pár szavas konklúzióra, és bár lehet, a történet nem volt kellemes, de mégis úgy érezted, hogy ez kellett ahhoz, hogy végre visszanyerd tökéletes mivoltodat. Megtisztultál, jó esetben levontál egy konklúziót, és megkönnyebbültél. Igaz, hogy voltál már így?

  Utólag megnézve ez egy könnyed folyamatnak tűnhet, valójában a gyógyulás valódi hátterében felismerések és hátráltató érzelmek számos elengedése történik meg, különösen régóta fennálló probléma esetén. A teljes gyógyulás folyamata legtöbbször figyelő TÖRŐDÉSt, és kitartást igényel tőlünk, valamint elegendő HITet ahhoz, hogy "igen, a teljes gyógyulás lehetséges". A gyógyulás útja néha sajnos nem rövid, és pusztán testi szintről megközelítve és megoldva a dolgot általában nem okoz 100 százalék javulást. A gyógyuláshoz vezető út súlyosságtól függően komplex és nehéz lehet.

A gyógyulás a problémát átélő Szellemi MEGÉRTésével, HITtével, az ő együttműködésével zajlik. Ha valaki segítőt választ, akkor pedig a terapeuta LELKI EREJÉVEL karöltve megy a folyamat végbe. A kettő együtt történik, nemigen megy egymás nélkül, bármennyire is érzi úgy az emberi elme, hogy márpedig jó lenne, ha varázsütésre minden megoldódna. Sajnos ez nem így van, hiszen a testi diszharmóniát éppen sok-sok hibás gondolatmenet gyűrűzése okozta.

   Munkám során azt látom, hogy az esetek legnagyobb részében nem testi szinten van a probléma, mégis mindenki ott keresi a megoldást. Nem fura ez? A "test a lélek temploma" - ez is ismerős már mindenki számra. Akkor miért remélünk 100 százalékos megoldást az anyagtól (táplálék, vitaminok, gyógyszerek)? Miért nem fordítjuk inkább befelé a figyelmünket teljes odafordulással? Ha elfáradtunk például, miért választjuk továbbra is a hajtást? Lehet, fiatalon ez csak kis diszharmóniát eredményez, de teljesen biztosak vagyunk benne, hogy hosszú távon ez jól tud működni? Ezek a kérdések merültek fel bennem akkor, amikor át kellett tekintenem életem régi szakaszát.

    Minél jobban belső bölcsességed felé fordulsz, aki a legjobban tudja, mi jó neked, és teszed ezt őszintén és bátran, megláthatod, hogy valójában minden testi tünetedet a lelki összhang valamilyen felborulása okozta, vagy/és valamilyen gondolkodásbeli probléma. Minden egyes lelki blokk nyomot hagy a testben, hozzátartozó szervekben. Ennek ténye vitathatatlan, ha már a hármas egységet megláttuk, és elfogadtuk. "Ahogy az ember fia korosodik, romlik az egészség " - hallani sokfelől ezt a vesszőparipát. Azt gondolják az emberek ősi hiedelmük lévén, hogy ez természetes folyamat, pedig nem az; egyszerűen csak ez ivódott beléjük. Ez az ő meglátásuk, és ezáltal sajnos megtapasztalássá is vált jó pár embernél. Nekem nagyon nem esik jól ezzel haladni, és azt esik jól választani helyette, hogy "tökéletes összhangban van minden egyes sejtem az isteni renddel". Te hogy vagy ezzel?

   A betegségnek elnevezett állapot a legnagyobb lehetőség arra, hogy meggyógyulj, így üdvözölni célszerű azt. Persze nem jut eszedbe ezt tenni, ha épp felüti a fejét, és esetleg fájdalommal jár a dolog. Az igazság az, hogy csak arra hivatott felhívni a figyelmet, hogy "hahó, itt vagyok, nézz utánam, erre van az út, erre van a megoldás...hahó, még mindig nem látsz"? Amikor aztán az ember meglátja benne a mondanivalót, porként hullik össze az árnyék, amit egész addig nem látott meg, mert eltakarta az egó, az észrevétel hiánya. Gyönyörűséges folyamat ám ez; katarzis, és megtisztulás. Merj hát így gondolkodni, és adományként tekinteni az adott diszharmóniára, hidd el, előrevivő lesz számodra.

    Fontos persze az is, ami már közhelyes, hogy ápoljuk, gondozzuk, tápláljuk a testet; fehérjedús, gyümölcsökben, zöldségekben gazdag tiszta élelmiszereket fogyasszunk. Az is fontos, hogy mozogjunk eleget, ezáltal lehet többet igényel tested, mint most épp választasz. Igen, nagyon fontos. Hány percet hetente? Mindenkinél más, és az ember ezt érzi. Nincs egyik emberre sem sablon és tuti recept. Az ember érzi, - legtöbb eseteben legalábbis - hogy milyen mozgásformától, étrendtől egészül ki ez a hármas egység.

   Ne büntesd magad tovább, kérlek. Add meg magadnak, ami jár neked, ilyen egyszerű az egész. Ha már ott a betegség, a legapróbb is, ülj le, és kérdezd meg magadtól, mi zajlott bennem mostanság? Milyen gondolatok kavarogtak bennem? Valóban csak a táplálkozással volt baj, és azzal, hogy nem vettél sapkát például, vagy nem öltöztél fel eléggé? Hol nem adtad meg magadnak a szabadságot? Valóban teljességben vagy most, valóban a régi önmagad vagy, ami voltál akkor, amikor még nem volt a részed a konfliktus, esetleg még mindig nem? Mi segítene ezt megoldani? Meg akarod oldani egyáltalán? Talán félsz valamitől? Kérd a belső bölcsességed, hogy mutassanak rá! Megmutatják, hidd el, csak ne felejts el kérdezni.

Ha bűntudatot, önvádat, vagy indokolatlan fáradtságot, haragot, szorongást, frusztrációt, stresszt, stb. tapasztalsz, ezek a jelek arra utalnak, hogy nemjó felé haladsz. Ilyen egyszerűen indul, de vedd észre, kérlek, hogy ezek megjelentek benned, de a betegség nem te magad vagy. Mondhatod, hogy "oohhh, hát ilyenek mindenkinek vannak"! No igen, de ettől te jobban lettél? Nem valószínű. Aztán mondhatod azt is, hogy "huppsz, ez a gondolatmenet és spirituális katyvasz engem önmarcangolásba tol". Lehet, de ettől még mindig nem oldottad meg, és nem lettél jobban. Tehát ha önmarcangolod magad, akkor még mindig nem vagy jó helyen, mert ez még mindig nem az egészség és a szeretet jele.

Az igazság az, hogy Te magad a tökéletes egész vagy, teljes harmónia.  Ez az eredendő lényeged. Válts hát irányt, kedvesem, ne evezz árral szemben, mert a Szeretet útja a tökéletesség, és az nem lakozik betegségben. Szeresd magad hát, és válaszd azt az utat, ahol szeretheted magad. Nyisd fel a befelé néző szemed, és lásd meg a benned levő tökéletes egészet, aki vagy valójában. Csak így van értelme.

A fény élménye legyen veled,

Szeretettel teli gyógyulásokat kívánok:

Ollé Ágnes